Laboratóriumi útmutató · Neuropeptidek
Mi az a DSIP? A Delta alvást elősegítő peptid kutatásának áttekintése
Mi az a DSIP? Ez egy kilenc aminosavból álló peptid (Trp-Ala-Gly-Gly-Asp-Ala-Ser-Gly-Glu), amelyet 1977-ben Bázelben nyúltak ki nyúlvérből, és amelyet a delta-hullámú alvásra gyakorolt, leírt hatása miatt neveztek el így. Ez az útmutató bemutatja a peptid szerkezetét, kutatási történetét, valamint azt, hogy a szakértők miért tartják biológiai szerepét még mindig megoldatlan kérdésnek.
A legfontosabb tanulságok
- A DSIP a WAGGDASGE nevű nonapeptid, kémiai képlete C35H48N10O15, molekulatömege körülbelül 848,8 g/mol; először Schoenenberger és Monnier izolálta 1977-ben.
- A nevét arról kapta, hogy a befogadó nyulakba történő beadása után delta EEG-aktivitást vált ki, de eddig sem a génjét, sem a prekurzor fehérjét, sem a hozzá tartozó receptort nem sikerült azonosítani.
- Egy 2006-os áttekintés a DSIP-et „még mindig megoldatlan rejtélynek” nevezi, és arról számol be, hogy a megfigyelt hatások fajonként és laboratóriumonként eltérőek.
- Emiatt az alvási hipotézist kevéssé alátámasztottnak tartják, és a legtöbb in vivo mérés inkább a DSIP-hez hasonló anyagot vizsgálta, mintsem a megerősített szabad peptidet.
Mi az a DSIP?
Mi is az a DSIP? A delta-alvást kiváltó peptidet (DSIP) 1977-ben a bázeli Schoenenberger–Monnier-csoport izolálta nyúl agyi vénás véréből, és kezdetben alvást elősegítő tényezőként tartották számon (Kovalzon és Strekalova, 2006). Az eredeti tanulmány egy olyan peptidet ír le, amely intraventrikuláris infúzió után fokozta a lassúhullámú és orsószerű EEG-aktivitást, és aminek az aminosav-szekvenciáját Trp-Ala-Gly-Gly-Asp-Ala-Ser-Gly-Glu-ként adták meg (Schoenenberger és Monnier, 1977).
Kizárólag kutatási célra. Ez az áttekintés a közzétett laboratóriumi és állatkísérleti eredményeket foglalja össze. A Baltic Peptides ezt a vegyületet in vitro és preklinikai kutatásokhoz biztosítja képzett kutatók számára; ez nem gyógyszer, és nem alkalmas emberi vagy állatgyógyászati felhasználásra.
Kémiai szerkezet és műszaki adatok
| Ingatlan | Érték |
|---|---|
| Sorozat | H-Trp-Ala-Gly-Gly-Asp-Ala-Ser-Gly-Glu-OH (WAGGDASGE) |
| Hossz | 9 aminosav, szabad N- és C-terminusok |
| Molekulaképlet | C35H48N10O15 |
| Molekulatömeg | 848,8 g/mol (átlag); 848,33 Da (monoizotóp, számított) |
| CAS-szám | 62568-57-4 (a beszállító listáján szereplő) |
Meggyőződtem arról, hogy a szekvencia megegyezik a képletben és a tömegben megadott értékekkel. Az 1977-es jelentés egy körülbelül 849-es molekulatömegű nonapeptidet ír le. Az egyetlen oxidációra hajlamos aminosav az N-terminális triptofán, amely fényérzékeny, és +4, +16, illetve +32 Da-s termékekké oxidálódhat, így tömegspektrometriával nyomon követhető.
A felfedezés és a kutatás története
Schoenenberger és Monnier nyulakból izolálták a peptidet, amelyeknél a talamusz elektromos stimulációjával alvást váltottak ki. Graf és Kastin 1984-ben, majd 1986-ban is áttekintették az izolálási és jellemzési munkákat, valamint azok széles körűen leírt hatásait.
Az első áttekintés az alváson túlmutató hatásokat is felsorolja, ideértve az elektrofiziológiai aktivitást, az agyi neurotranszmitter-szinteket, a cirkadián és mozgásmintákat, a hormonszinteket, valamint a neurofarmakológiai gyógyszerek hatását. A későbbi szakirodalom főként az 1980-as évekre koncentrálódik, ami részben magyarázza, miért tartják ezt a területet még megoldatlan kérdésnek.
Mechanizmus: mit tudunk és mit nem tudunk
A Kovalzon és Strekalova által írt áttekintés szerint eddig nem sikerült meggyőzően azonosítani egy kifejezetten a DSIP-hez kötődő receptort, és a génjét, valamint a prekurzor fehérjét sem találták meg. Az 1986-os frissítés szerint a DSIP fiziológiai funkciói, valamint az adrenerg átvitel modulációjával kapcsolatos lehetséges mechanizmus még tisztázásra vár.
Ezért ez a cikk nem mutat be jelátviteli útvonalat. A beszámolt neuroendokrin hatások – például a kortikotropin és az LH felszabadulásának változásai – meghatározott modellekben végzett megfigyelések, nem pedig egy pontosan meghatározott mechanizmus.
Fő kutatási területek
- Az alvás szerkezete és az EEG: a delta-teljesítmény és a NREM/REM-mutatók rágcsálókban és nyulakban.
- Stressz és neuroendokrin szabályozás: hatások a hipotalamusz–hipofízis tengelyre patkányokban.
- Hőszabályozás és fájdalomérzékelés: állatmodellekben megfigyelt hatások.
- A peptidek stabilitása és kimutatása: hogyan marad fenn egy kis szabad peptid a plazmában és a szövetekben.
Mit mutatnak valójában a publikált tanulmányok
A szakirodalomban szereplő szerzők szokatlanul egyértelműen fogalmaznak ezzel a vegyülettel kapcsolatban. Kovalzon és Strekalova (2006) megállapítják, hogy a DSIP és az alvás közötti kapcsolatot eddig még nem sikerült részletesebben jellemezni, és hogy az alvási hipotézis „rendkívül gyengén alátámasztott és továbbra is gyenge”.
| Bizonyíték típusa | Miről számolnak be |
|---|---|
| Kémiai adatok | A szekvencia, a képlet és a tömeg ellenőrizhető. |
| Állatkísérletek | A delta-alvási hatásokat nyulaknál, patkányoknál, egereknél, valamint egyes tanulmányok szerint macskáknál is megfigyelték; U-alakú dózis-válasz összefüggést írtak le. |
| Szöveti kimutatás | Az agyban és a plazmában DSIP-hez hasonló immunreaktivitást mutattak ki, ami nem azonos a megerősített szabad peptiddel. |
| Emberi kutatások | Kizárólag az 1980-as évekből származó kis létszámú tanulmányok, amelyeket nem ismételtek meg. |
Tudományos korlátok és nyitott kérdések
- Eddig semmilyen receptort, gént vagy prekurzorfehérjét nem azonosítottak.
- A eredmények nem voltak konzisztensek, és a bírálók arról számoltak be, hogy a természetes DSIP nem mindig segítette elő a lassúhullámú alvást, míg a szintetikus analógok igen.
- A jelentett hatások számos rendszerre kiterjednek, anélkül, hogy lenne egy egységes mechanizmusuk.
- Az emberekre vonatkozó adatok többsége az 1980-as évekből származó, kis létszámú tanulmányon alapul, amelyeket nem ismételtek meg.
- A szabad peptid a biológiai folyadékokban instabil, ami megnehezíti a mérést.
Analitikai és laboratóriumi szempontok
A tömegspektrometriás vizsgálatnak ki kell mutatnia az ép peptidet 848,8 Da körüli tömegértéknél, valamint a triptofán oxidációs termékeit +4, +16 és +32 Da tömegértékeken. A HPLC -vel el kell különíteni a csonkított szekvenciákat. Az N-terminális triptofán miatt fontos a fénytől való védelem.
Olvassa el a peptidek tárolásáról szóló útmutatót és a peptidek értelmezéséről szóló útmutatót a COA oldalon. A gyártási tételekről szóló jelentések a COA oldalon, a formátumok pedig a DSIP termékoldalon találhatók.
Források és további olvasnivalók
- Schoenenberger G.A. és Monnier M. (1977). Egy delta-elektroencefalogramot (-alvást) kiváltó peptid jellemzése. PNAS 74(3):1282–1286. PMC teljes szöveg
- Graf M.V. és Kastin A.J. (1984). Delta-alvást kiváltó peptid (DSIP): áttekintés. PubMed · (1986) Frissített változat. PubMed
- Kovalzon V.M. és Strekalova T.V. (2006). A delta-alvást kiváltó peptid (DSIP): egy még mindig megoldatlan rejtély. J Neurochem. PubMed
Az összes „ Baltic Peptides ” termék kizárólag laboratóriumi kutatási célra kerül forgalomba. Ezek nem gyógyszerek, étrend-kiegészítők vagy élelmiszerek, és sem emberek, sem állatok számára nem alkalmasak. Ez a cikk kizárólag oktatási célból foglalja össze a publikált kutatási eredményeket, és nem ír le semmilyen, embereknél történő alkalmazást.
GYIK
Gyakori kérdések
Mi az a DSIP?
Mi a DSIP molekulatömege és kémiai képlete?
Ki fedezte fel a DSIP-et?
Megtalálták már a DSIP-receptort?
Miért nevezik a szakértők a DSIP-et megoldatlan kérdésnek?
Miért fontos analitikai szempontból a DSIP-ben található triptofán?
A DSIP engedélyezett gyógyszer?
Olvass tovább
További olvasnivaló
DSIP
A DSIP jelenlegi tételei, formátumai és a „ COA ” (A DSIP-re vonatkozó szabványos eljárás).
Mi az az Epithalon?
A tobozmirigy- és cirkadián biológiában vizsgált szintetikus tetrapeptid.
Mi az az oxitocin?
Egy olyan nonapeptid, amelynek receptorja és jelátviteli útja már ismert.
Kutatási minőségű DSIP, szállítás előtt tesztelve
Minden, az EU-ból kiszállított tételre vonatkozó független „ HPLC ” és tömegspektrometriai eredmények.
